Szávitrí a Nap, Szavitur, leánya, és Brahmá felesége. Brahmá az első teremtett félisten, aki az univerzum változatosságának és az élőlényeknek a megteremtője.
Szávitrí nevének jelentése fénysugár. Kényes istennő, aki az erényhez és igazsághoz hűségesen ragaszkodik. Ő a hajnal istennője, aki elűzi a tudatlanság sötétségét, és meggyújtja az Örök Tudás lámpását. Távollétében káosz és zavar uralkodik. A művészetek, a tudomány, a kézművesség és mindenfajta készség megtestesítője, a kreativitás, a zene és a szépség istennője.
Társfeleségei Brahmá oldalán Szaraszvati, és a békés természetű Gájatrí. Kettőjükhöz (Szávitrí és Gájátrí) kapcsolódik a napfohász, a papi rend szent imája, a Gáyátri mantra.
Szávitrínak öt arca van, tíz karja a test tíz érzékét jelképezi. A test ezeknek az érzékeknek az erején keresztül működik. Öt feje az öt elemet is szimbolizálja, valamint az öt koshát vagy burkot, melyek eredeti önvalónkat befedik. Tíz karja Vishnu tíz fegyverét tartja.
Szávitrí lótuszon közlekedik, ami az öröm és a felvilágosodás jelképe.

Az istennő nevét viselő Szávitrí királylány legendája a Mahábhárata (India egyik legjelentősebb eposza, a Rámájana mellett) egyik leghíresebb és legszebb epizódja. A történet a hitvesi hűség és szeretet, halált is legyőző hatalmának megható meséje, melyben a hercegnő a halál istenétől szerezte vissza meghalt férje lelkét.

Szávitrí története Illés Endrét is megihlette, mesteri módon megőrizve, felidézve az eredeti mű költőiségét, hangulatát.

Ez a történet talán az egyik legismertebb bonyodalom a Védákból. 34 film adaptáció készült belőle, többek között német és olasz rendezésben is, de készült belőle opera Angliában, és Illés Endre könyvének alapján magyar rádiójáték is olyan sztárokkal, mint Básti Lajos és Darvas Iván, sőt itthon még tv filmet is készítettek a történetből Szokolay Ottó és Juhász Jácint szereplésével.